Kalitka tortát már régóta szerettem volna készíteni, végre eljött az alkalom is. Szokásommal ellentétben most nagyjából a készítési folyamatot is megörökítettem, hogy részletesen le tudjam írni, hogyan készül. Marcipán, fondant, rózsaszínű csokigolyók, apró kör- és virágkiszúrók, madárkakiszúró, víz, ecset, nagyjából ennyi a repertoár, ami szükséges, na meg a két kezünk aprólékos munkája. Érdemes belevágni, sok türelem kell hozzá, de megéri a végeredmény.

Ez a torta egyébként 10 személyes, viszonylag kicsi méretű volt. Egy szűk körű esküvőre készült, s bár nem szeretem a házasságot a bezártsághoz kötni, a kalitka azért lehet nagyon finoman a házasság szép szimbóluma. Ahonnan az a kismadár nem akar elrepülni sehova.

Lássuk, hogyan is készült az én kalitka tortám.

1. A torta tésztája, amiből készítettem, egy lágy csokis piskóta volt (kb. 3-4 adagnyi tészta szükséges, a maradékot begyúrhatjuk cake popnak), amiből több nagy lapot sütöttem, és azokból szúrogattam ki különböző méretű köröket. Pontosan 3 különböző kör alakú kiszúró (tortakarika) kell. Ha nincs kiszúrónk, akkor keressünk 3 különböző kör alakú eszközt a konyhában (kistányér, tálka, pohár...), és azokat a piskótalapra helyezve körbevágjuk - 3x3 ilyen körlapra lesz szükség, de variálhatjuk a körök számát annak függvényében, hogy melyik emeletet milyen magasra szeretnénk. Szép ha a legfelső emelet a legmagasabb.

VAGY: Alternatív megoldás még tökéletesebb végeredménnyel, ha bevetünk egy félkör alakú sütőformát, abban sütjük a torta legfelső szintjét, ahogy itt látszik:

2. A lapokat összeillesztjük a krémmel (én baracklekvárral töltöttem, mert nagyon finom lesz, ráadásul nem csúszik szét a sok emeletből álló torta). A krém legyen egyenletesen kenve, fontos, hogy a torta egyenesen épüljön fel, ne dőljön  egyik irányba sem.

3. Amikor egymáson van az egész 3x3 piskótakörből és a közéjük töltött krémből álló építményünk, lefaragjuk, lekerekítjük nagyon óvatosan a széleket, hogy felvegye a kalitka formáját (vagy a fenti kép szerint járunk el). Amikor elégedettek vagyunk a látvánnyal, akkor bekenjük az egészet porcukros vajkrémmel, esetleg csokikrémmel, ahogy szeretjük, a lényeg, hogy magas zsírtartalmú krém legyen, ami megszilárdul a hűtőben. Vigyázzunk, hogy egyenletesen kenjük be krémmel (kenőkéssel például), szépen, lassan dolgozzunk, ez egy fontos része a munkának, ha nem akarunk csúnya huplikat a marcipán alá. Hűtsük kb. 2 órán keresztül.

4. Következik a borítás. Színezzük be a marcipánt a kívánt színre, vagy készítsük elő a már színes marcipánt. Nyújtsuk ki porcukros felületen sodrófával. Nagyon nagyon fontos a kinyújtott marcipán vastagsága, ugyanis: ha túl vékony, akkor fodrozódni fog a torta alján, lehetetlen lesz szépen egyenletesen elsimítani, ha viszont túl vastag, akkor elszakad a saját súlyától. A marcipánnal amúgy is vigyázni kell, ha túl sok porcukor van benne, berepedezhet, ha túl kevés, akkor szakad, mállik. Az ideális vastagság kb. 3-4 mm szerintem.

5. Borítsuk rá a kinyújtott marcipánt a lehűtött tortára, próbáljuk meg eltalálni a torta csúcsát a marcipánkör közepével. Kezdjük felülről a marcipán "rásimogatását" a tortára. Türelmesen, lassan. Felülről apránként körbe-körbe haladva felfelé simogatva a hüvelykujjunkkal (körömre vigyázni, nyomot hagy a marcipánban!). Amikor azt látjuk, hogy fodrozódik a marcipán, akkor kicsit elemeljük a tortáról, kiegyengetjük, majd visszasimogatjuk. Türelmesen, lassan. :) (Lehet venni forgatható tortatálat, de nekem tökéletesen bevált az IKEA-s forgatható fa kínálótálca.) Youtube videók ezrei mutatják a technikát, érdemes kicsit rákeresni, mert vizuálisan tanul a legjobban az ember. A leghasznosabb tortás eszköz, amit életemben vettem, a két tortasimítóm, amivel gyönyörűen le tudom simítani a marcipánt a tortán, eltüntetve az esetleges egyenetlenségeket. Éleket tudsz vele varázsolni a tortára, ami elengedhetetlen a profi látványhoz.

6. A tortám aljára én egy fehér fondantcsíkot borítottam körbe. Ilyen lett a borítás után a torta (mobilos képek következnek félhomályban, bocs).

7. Akinek itt már elszakadt a cérna, ne is folytassa, mert következik a "fondantböngyörgetés" hosszadalmas művelete, ehhez tényleg kell az idegzet. Fehér fondantból sok, nagyon sok hosszú és ugyanolyan vastagságú hurkát sodrunk. Akinek sok pénze van, vegyen egy célzottan erre kitalált fondanthurka készítőt ("marcipán kinyomó pisztoly" néven fut) a cukrászshopokban (van ilyen, őrület). Esetleg próbálkozzon cukormázzal habzsákból, én azt mondjuk erre nem vállalkoztam, féltem, hogy remegni fog a kezem. Maradt a hurkasodrás, távoli tájakra gondolva közben. :)

8. Felülről kezdjük a díszítést, csíkozást, nagyjából belőve a rácsok közti egyenletes távolságot. Vízzel, ecsettel ragasztjuk a hurkákat a marcipánhoz.

9. Az élekre félköröket és csokigolyócskákat nyomkodunk, a legtetejére formázunk egy szép fogantyút. Mindent vízzel ragasztunk, a nagyobb darabokat esetleg cukormázzal.

10. Virágokat formázunk rózsaszín fondantból: rózsákat és szimpla ötszirmúakat, közepén cukorgyönggyel. Felragasztgatjuk a tortára a díszeket. Egy kismadár is kerülhet a kalitkába, esetleg kettő.

Íme a végeredmény. Mint minden másban, itt is gyakorlat teszi a mestert, ez itt az első, de sok tapasztalattal fogok nekilátni a másodiknak. További kalitkatorta inspirációt itt találtok.