Rendesen lecsúsztunk az idei anyák napjáról... Mentségünkre szolgáljon, hogy mi magunk is anyukaként rohangálunk, mint pók a falon, hol bölcsibe, hol oviba, úszásra, játszótérre, munkamegbeszélésre... Mindennek időpontja van: az ebédnek, az uzsonnának, a fürdésnek, a lefekvésnek... Nincs megállás.

Ezt a posztot saját anyukáinknak dedikáljuk, mert már mi is pontosan tudjuk, hogy miért olyan nehéz és egyben miért olyan hihetetlenül jó valakinek a mamijának/mimijének lenni :)

A tészta és a máz a Cupcake Heaven c. könyv alapján készült. Régóta foglalkoztatnak az ehető virágok, ezek közül is az ibolya, ami egyike a legelső tavaszi kis hírnököknek. Jelentem, a kandírozott ibolya nagyon finom!! (Csak idejében észbe kell kapni és le kell szüretelni a szigorúan vegyszermentes kertből..) A rózsavíztől tényleg olyan íze lesz a süteményünknek, mint az illatos rózsának. A citrommáz nélkül geil lenne, de a savanykásság egyensúlyba billenti az összhatást. Az ibolya a tetején meg megadja azt az extrát, amitől igazán ünnepi lesz ez a cupcake.

Boldog utó-anyák napját!

A tészta:

115 g szoba hőmérsékletű vaj

115 g kristálycukor

115 g liszt

2 tojás

2 ek rózsavíz

A vajat kikeverem a cukorral (legközelebb porcukrot fogok használni). Belekeverem a két tojás sárgáját, majd hozzáadom a lisztet és a rózsavizet, végül a felvert tojásfehérjéket.

Kisütöm 180 fokon, nekem 10 db-ra volt elég ez a mennyiségű tészta.

A máz:

1,5 evőkanál frissen facsart citromlevet összekeverek 150 g porcukorral, és egy csepp piros ételfestékkel színezem. A kihűlt sütikre csurgatom a mázat.

Az ibolya:

1 tojásfehérjét elkeverek (nem habosra!) egy evőkanál vízzel.

A frissen szedett ibolyát ezzel bevonom, ecset segítségével, óvatosan dolgozok, hogy az ibolya szirmai ne sérüljenek, szépen elterüljenek. A végén porcukorral megszórom, vagy ugyanezzel az ecsettel beporcukrozom, hogy mindenhol érje a felületét. Hagyom száradni zsírpapíron, legalább 3 napig. Utána zárható fedeles dobozban tárolom (3 hónapig is eláll).

(by Li&Ju)