Cukkinit ettem már grillezve, töltve, kirántva, pároltan, salátának és főételnek, de sütiként – legalábbis nálunk - eddig még nem került az asztalra. Régóta szemeztem már ezzel a recepttel, de valahogy eddig a megvalósítás elmaradt. Viszont most, hogy útjára indítottuk Édes Zöldségek sorozatunkat, itt volt ennek is az ideje.
És hogy mennyivel könnyebb dolga van a mai háziasszonyoknak, mint akár egy nemzedékkel ezelőtt..! Mostanában ugyanis nem csak annak nézek utána, hogy hogyan is lehet elkészíteni a kiválasztott ételt/sütit, hanem elolvasom a bejegyzéseket is azoktól, akik már próbálkoztak. Ennek alapján döntöttem úgy, hogy az általam választott recepten változtatni fogok. Méghozzá megfelezem az előírt cukor mennyiségét, ugyanis sokan túl édesnek találták ezt a cukkinis csodát.
A Mindmegette.hu növényhatározója az alábbiakat írja a cukkiniről:
„Botanikusok tanulmányai szerint a cukkini Közép-Amerikában őshonos, ahol valószínűleg több ezer évvel időszámításunk kezdete előtt is fogyasztották. Az indiánok az „askutasquash” névvel illették, az európaiak pedig az Újvilággal egyidejűleg fedezték fel. Rövid időn belül már nagyon sok változat került be a botanikusok könyveibe, s már jóval termesztése előtt megjelent az európai füvészkertekben is. Termesztése kezdetén hagyták, hogy a töktermés fogyasztás előtt teljesen kifejlődjön, hiszen így nagyobb volt a hozam, s könnyebben lehetett tárolni. Valószínűleg a XVIII. századi Olaszországban alakult ki az a gyakorlat, hogy a tököt már a teljes kifejlődés előtt leszedték, s így született meg a „tököcske”, azaz a cukkini.
Változatos vitamin- és különösen alacsony energiatartalmának (100 gramm cukkini mindössze 15 kcal-t, azaz 63 kJ energiát tartalmaz) köszönhetően a cukkini valóban „formába hoz”. A fiatal cukkini rendkívül könnyen emészthető, ekkor rostjai ugyanis rendkívül lágyak, aminek köszönhetően fogyasztása mindenkinek - még az érzékeny emésztőrendszerűeknek, így a kisgyerekeknek, és természetesen a fogyókúrázóknak is - ajánlott.”
(by Ju)
Utolsó kommentek